Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az inzulin fontossága, azaz miért együnk naponta többször keveset?

 

A csökkent inzulinérzékenység, a magas inzulinszint és a túltáplálkozás okai:

    1. A csecsemő (ún. hyperplasiás) hízása az anya terhesség alatti túltáplálkozása és az újszülött táplálása következtében alakul ki és már a felnövekvő gyermek hízási hajlamát és leendő kövérségét hordja magában.

   2. A hízás során a csökkent inzulinérzékenység és fokozott inzulintermelés már kisgyermekkorban túlzott étvággyal és a vele együtt járó vércukorcsökkenés még nagyobb táplálék- és még kifejezettebb cukorfogyasztással jár. Emiatt a megszaporodott zsírsejtek megnagyobbodása, túltengése jön létre, tehát a hyperplásiás hízás nagyzsírsejtű (hypertrófiás) hízásba megy át. A megnagyobbodott zsírsejtek még tovább növelik a nagytömegű zsírsejt eredendően nagy inzulinérzékenységét és inzulinigényét, így még nagyobb étvágyat és túltáplálkozást okoz.

   3. A mozgásszegény életmód, a fizikai inaktivitás képezi a mai ember fokozott inzulintermelésének a legfőbb okát. Az élettani táplálékfelvételnek és felhasználásnak ugyanis a mozgás képezi az alapját és ezért a fizikailag inaktív ember csak túltáplálkozás esetén lakik jól. A mozgás a szervezet vérkeringésének fokozásával, vércukor- és vérzsír szint csökkentő hatásával is véd a túltáplálkozás és a vele együtt járó anyagcsere, szív- és érrendszeri betegségek ellen.

   4. A túl bőséges étkezés nemcsak magas energiatartalma, hanem nagyobb inzulinigénye miatt is növeli az elhízás kockázatát. A nagyobb táplálékmennyiség anyagcsere folyamataihoz több inzulinra van a szervezetnek szüksége. A cukrok felszívódásuk során inzulintermelődést provokálnak, a zsírok pedig a cukrokkal együtt magas vérzsírszintet eredményeznek, emiatt tovább nő az inzulinigény.

   5. Nagyobb inzulin elválasztást okoz és az elhízás nagyobb kockázatával jár a ritka, de nagy mennyiségű étkezés is. Ugyanaz a táplálékmennyiség napi ötször-re elfogyasztva kétszer ritkábban okoz elhízást és cukorbajt, háromszor ritkábban káros koleszterinszint emelkedést, mint ha napi háromszori étkezés során kerül a szervezetbe vagy még ritkábban.

  6. A rendszeres szeszesital fogyasztás a nagyobb energia bevitel mellett másodlagos magas vérzsír szintet és inzulin elválasztást okoz, így növeli a hízásveszélyt.

  7. Egyes gyógyszerek, mint például a fogamzásgátló tabletták rendszeres szedése is nagyobb inzulinigénnyel járnak, ezáltal szerepük lehet az elhízásban.

    A túlzott tápanyagfogyasztással és ennek következményeként kialakuló elhízással összefüggő nem fertőző megbetegedések multifaktoriális eredetűek (kialakulásukban általában nem csak egy, hanem több rizikófaktor együttes hatása játszik szerepet).

A felsorolt betegségeket nyugati betegségeknek is nevezik, mivel kialakulásukban az ún. nyugati típusú táplálkozásnak tulajdonítanak nagyobb szerepet. Erre a táplálkozásra a finomított lisztekből készült, nagy energia, magas zsír, koleszterin, alkohol és cukortartalmú valamint alacsony élelmirost tartalmú ételek fogyasztása jellemző. Ezek a nyugati betegségek ma már nem a gazdaságilag fejlett országok lakóit sújtják leginkább, hanem a közepesen fejlett országok lakóit, mint pl. Magyarország. A fenti betegségek kialakulását az egészségtelen táplálkozáson kívül még két rizikófaktor jelentősen növeli, ezek a dohányzás és a mozgásszegény életmód.

         

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 


Archívum

Naptár
<< Szeptember / 2019 >>

Statisztika

Online: 1
Összes: 14840
Hónap: 107
Nap: 1